Bár a paradicsom áprilistól helyrevetéssel is nevelhető, biztonságosabb megoldás, ha kiültetésig lakásban, fóliaházban, melegágyban palántázunk fagytól, esőtől védett helyen.

Házikerti adottságokkal a vetés ideje tájegységtől függően február végétől akár május elejéig esedékes. Finomra rostált  natúr tőzeg-, virág- vagy palántafölddel tervezzünk, melyet a keverék összeállításakor lazíthatunk perlittel, házi komposzttal, durva homokkal. Egy laza, levegős, morzsalékos földkeverék a cél.

A magokat vethetjük nagyobb vetőtálcába elszórva, precízebbek akár 1-2 szemenként is kisebb műanyag cserepekbe 0,5-1 cm mélyen. A friss vetést alaposan permetezzük be, majd tegyük meleg helyre. A jó kelési arányhoz legalább 20-22°C  fok és magas páratartalom szükséges, nem szükséges ablakban vagy napon lennie. A kelést követően a sziklevelek megjelenésével egyidőben gondoskodjunk egy alacsonyabb, 18°C fok körüli hőmérsékletről és bőséges napfényről.

Ha magoncaink idővel megnyúlnak, több fényre van szükségük. Abban az esetben, ha leveleik lilásra színeződnek – foszforhiány jeleit látjuk – fáznak, és magasabb hőmérsékletet kell biztosítani nekik.

Kerüljük a túllocsolást, mert gyökereik megfulladhatnak. Pangó víz ne álljon cserépalátétben, szívatótálcán. Locsolni és permetezni elegendő mindössze 2-3 naponta, várjuk meg míg a föld felső rétege kiszárad. A palántadőlés (mely egy gombás betegség) ellen a régi gombaölők helyett ma már többnyire biológiai módszerekkel védekezünk, általában egyszeri belocsolással. A házi praktikák mellett (kamillatea - gombaölő hatás) a hasznos gombákat, baktériumokat is bevethetünk, melyek számos más pozitív tulajdonsággal is rendelkeznek, szimbiózisban élnek a palántával, felszaporodnak a földben. Ilyen termékek például a Greenman, az EMBio, az Amazon, a BactoFil B, illetve Symbivit.

Tálcás, csoportos vetés esetén, a kelést követő 3-4 hét elteltével a pikírozás a következő művelet. Összezsúfolódott palántáinkat ilyenkor nagyon óvatosan külön-külön cserepekbe ültetjük, ha eddig nem tettük volna meg. Kiültetésig ez lesz új helyük, biztosítsunk nekik rengeteg fényt és állandó, lehetőleg 18 fok körüli hőmérsékletet.

Szobai körülmények között a kora tavaszi napfény általában kevésnek bizonyul, ezért megfontolandó a március-áprilisi vetés. Ha a szezont mégis korábban kezdenénk, úgy palántáinkat heti rendszerességgel kell forgatni, vagy anyagi lehetőségeink függvényében pótvilágításról gondoskodni. A kereskedelmi forgalomban kapható, kis alapterületű kültéri fóliaházak általában gyenge szigeteléssel bírnak, hajnalra csapdázza a hideget (fagyzug), így ott vészfűtésről és rendszeres szellőztetésről is gondoskodnunk kell.

Palántáink "tuningolása" vagyis extra tápanyag biztosítása csak abban az esetben javasolt, ha a kiegyensúlyozott fejlődésükhöz szükséges fénymennyiséget és optimális hőmérsékletet előzetesen biztosítjuk. Szobai körülmények között ez ritkán mondható el, ezért bármilyen szerves vagy szervetlen (palántáknak való) tápoldat legfeljebb a kiültetés előtti utolsó pár héten legyen belocsolva. Elegendő napfény hiányában, 18°C fok feletti hőmérsékletű szobában a „tápos” palánta rengeteget nyúlik mire eljutunk a májusi kiültetésig.

Tápoldatokat házilag is készíthetünk. Ilyen természetes megoldások közé tartozik az erjesztett csalánlé, vagy más növényi ázalék, de készíthetünk trágyaleveleket beáztatott csirke- vagy marhatrágya granulátumból is. A csalánlé kettős hasznosításáról, dózisokról itt lehet bővebben olvasni. A gazdaboltokban, szaküzletekben kapható műtrágyák közül válasszuk a foszfortúlsúlyos, folyékony vagy szilárd komplex műtrágyákat.

Az ideális körülmények biztosításával a palántanevelési időszak jelentősen lerövidíthető. Kívánok mindenkinek eredményes vetést, bőséges termést!

Kerekes Gyula